2017. július 1., szombat

Csont medál

Ez a csontdarab már nagyon régóta a birtokomban van. Az emberem édesanyjának a kertjében találtam, valószínűleg disznóé és a kutya fogai formálták ilyenné. Megtetszett, elraktam, de el nem tudtam képzelni, hogyan lesz ebből ékszer. Utánaolvastam, hogyan kell kezelni a csontot és kissé macerásnak tűnt, de beszélgettem egy ismerősömmel, aki foglalkozik preparálással, Ő megnyugtatott és ellátott néhány hasznos tanáccsal. Viszont amíg ki nem találtam, milyen foglalata legyen vagy esetleg átfúrjam-e, nem akartam hozzányúlni. Aztán egyszer csak meguntam a dolgot, vettem ékszerdrótot, és nekiestem.


Kifőztem, sikáltam, smirgliztem, majd fehérítettem. Az én esetemben nem lett volna fontos kifőzni (bőven lepucolták a kerti rovarok, amíg meg nem találtam), de jól leáztatta a szennyeződések egy részét. A fehérítésért külön köszönet jár anyumnak, aki hígított nekem hidrogén-peroxidot és nem kellett ezért külön vennem, hiába, jó a vegyészszülő a háznál :). Ebben bő két napot ázott, hófehér nem lett, de ez nem is volt célom, mivel sanszos volt, hogy eléggé elszíneződött már a csont, illetve nem is tudtam tükörsimára csiszolni, és hát sosem csináltam ilyet... azt meg semmiképp nem szerettem volna, hogy látványosan foltos legyen, szóval itt megálltam.


A foglalat életem első ékszerdrótozása, látszik is rajta, de ahhoz képest jól néz ki, és stabil, ez a lényeg. Ha később ügyesebb leszek, talán megcsinálom újra, de van valami odaillő a kezdetlegességében. Már csak azt remélem, hogy nem fog elszíneződni vagy koszolódni a csont, fogalmam sincs, mit kell akkor vele kezdeni, esetleg töményebb hidrogén-peroxiddal át lehetne kenni majd, de ezen majd aggódom akkor. Hosszú láncon szoktam hordani, de bőrön se lehet rossz, olyan, mint valami fétis :)

Nektek hogy tetszik?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése