2017. szeptember 6., szerda

A régi zenekaros póló új élete

Annie Öcsém pólói sorozata óta azon merengtem a nyáron, mit lehetne kezdeni a régi pólóimmal. A bandák egy részét már nem hallgatom (annyit), és amikor régit írok, akkor azt úgy értem, nagyon régi, formátlan, lyukas, kifakult, főleg kifakult... még a Perwoll Black Magic előtti érából származnak, pont a kedvenc Nightwish pólómat a legnagyobb jóindulattal sem lehet már feketének nevezni. Az Iron Maiden pólómat viszont nagyjából igen, és emlékszem, ez volt az első olyan zenekaros pólóm, ami jó is volt rám, persze a női szabás elterjedésétől még mindig messze voltunk, de legalább nem lógott. Veszprémben vettem, több mint tíz évvel ezelőtt, emlékszem, hogy 2006-ban ebben szilvesztereztem.


Sokat is hordtam, aztán még többet pihent a szekrényben, és bár azt hittem, a molyok csak a spájzunkra utaznak, talán mégsem, legalábbis megrendítően sok lyuk díszíti, aztán ki tudja, talán magától produkálta. Mivel én nem vagyok olyan profi, mint Annie, a Pinterestet kezdtem el bújni hülyebiztos egyszerű leírások és inspiráció után, és ennél a pinnél kötöttem ki. Laza, kisebb csavarral a vállán, nekem való.


A vállai szinte egy az egyben ezt is követik, a nyakkivágás kisebb lett és a csomókat pár öltéssel is rögzítettem, illetve feleslegesnek éreztem szegecselni (ez ügyben mondjuk még lehet, hogy meggondolom magam). Valamit szerettem volna kezdeni az aljával is, és a lyukak miatt végül úgy döntöttem, adjunk neki - vagyis kapott még több lyukat és hasítékot, amiből jutott a nyakkivágáshoz is, csak az összhang miatt.


Egész csinos lett a maga módján :)

2017. augusztus 28., hétfő

Kedvencek - augusztus

Újabb tartalom a régi blogról, szerettem volna áthozni, mert egész következetesen tudtam vezetni és szerettem is összeszedni. Imádok olvasni és filmet nézni, nagyon szeretem a zenét, de nem tudok igazán írni ezekről, legalábbis visszaolvasva egyik témába vágó bejegyzésemmel sem voltam elégedett (ne tudjátok, mennyit kotlok egy-egy molyos értékelésem fölött...). Azért ki tudja, bárhogy alakulhat, de szerintem főleg ebben a formában fogok beszámolni az élményeimről.

Olvasnivaló


Alig olvastam a nyáron. Júniusban még igen, de a július-augusztus igen szegényes volt ebből a szempontból. Viszont nekiálltam Ted Chiang novelláskötetének, az Életed történetének, és valami elképesztő ez az ember, tényleg. Lenyűgöz, hogy mennyire ért ahhoz, amiről ír, hogy mennyire érdekli, és mennyi munka van mögötte. Néha nehéz olvasni, néha meg konkrétan hülyének érzem magam hozzá képest. És néha egészen megrendítő, legalábbis a címadó íráson nagyon jót sírtam volna, ha épp nem a buszon ülök. Szeretem a novellákban, hogy döbbenetesen mélyre tudnak nyúlni az emberben, és Chiang történetei ilyenek.

Néznivaló


Addig ajánlgatta a kolléganőm, amíg elkezdtem nézni a Twin Peakst (az eredetit). Komolyan nem értem, hogyan maradhatott ki az életemből, nagyon élvezem. A múlt héten beszélgettünk róla ebéd közben, részletesen kifaggatott a véleményemről és elmesélte, hogy az anyukája (ahogy az enyém is) milyen rémisztőnek tartotta a sorozatot, mennyire parázott, mikor nézte anno, és megtárgyaltuk, hogy hát igen, nagyon hatásos az atmoszférája és tényleg félelmetes lehetett, de azért máshol van az ingerküszöbünk, ijesztőnek legalábbis nem neveznénk. Erre a beszélgetés másnapján néztem egy részt, amin majd összepisiltem magam és igen, rohadt ijesztő volt. Jó ez, na.

Hallgatnivaló


Alice Cooper. Voltunk FEZEN-en és őrületes volt, a hangja, a kiállása, a zenekara... Nem számítok rá soha, hogy hallom a kedvencemet, szóval mikor mégis... áhh, nem lehet visszaadni, nagyon boldog vagyok, hogy ott lehettem, élmény volt.

És a Ti kedvenceitek? :)

2017. augusztus 23., szerda

Darkling tag

Emlékszem, mikor végigment a magyar blogokon ez a tag, arra viszont nem, hogy én miért nem töltöttem ki. Az elmúlt napokban új blogokat kezdtem el követni, amiken épp most megy körbe, és annyiszor szembetalálkoztam vele, hogy felbuzdultam, és pótoltam ezt a hiányosságot.

Egyszerű kérdések

Mi a kedvenc illatgyertyád?

Gyertyából vanília, füstölőből szantál, bár őszintén nem is emlékszem, mikor gyújtottam bármelyiket is utoljára.

Kedvenc könyved?

Ha egyet, és csak egyet lehet mondani, akkor azt hiszem, a Végtelen történet. Nem ez az egyetlen könyv, amit sokszor újraolvasok, de talán ez az, ami mindig képes újat adni, mégis megőrizni a korábbi élményeket is.

Tea vagy kávé?

Kávé, vagyis inkább kávés tej.


2017. augusztus 18., péntek

Új hastáncos melltartó

A hastáncos fellépésekre a ruháink egy részét varratjuk vagy magunk készítjük, például a melltartóinkat. Az első fellépésemre is én csináltam a sajátomat, amit kb. egy év múlva cseréltem le egy új, profibb darabra. Profibb abban az értelemben, hogy sokkal átgondoltabb volt a koncepció és a megvalósítás is, megszabadultam a pántjaitól, beborítottam az egészet fekete anyaggal, és az új pántok fém karikák segítségével kereszteződnek a háton. Azóta is abban lépek fel, szeretem is nagyon, de már elég régóta megvan, plusz közben csináltam még egyet (vettünk csodás új szoknyákat, amikhez passzoló felső dukál :)) és elindult a vezérhangya, hogy jó lenne egy új fellépős melltartó, egy elegánsabb, sötétebb, ezüst színű díszekkel... szép lassan be is szereztem mindent hozzá, már csak rá kellett szánnom magam.



2017. augusztus 12., szombat

Dark szempillaspirálok (nem csak) dark lányoknak

Még a régi blogon is került elő olykor sminkelős-tollászkodós tartalom, és úgy döntöttem, nem vetem el a váltással. Eskü nem megyek át beauty blogba, de ha látok-veszek, vagy épp alkotok magamon valami klassz dolgot, azt szeretném megosztani Veletek, ez is az ízlésem része, és néha megérdemlik a teljes bejegyzést, nem csak egy insta posztot. Főleg, ha olyasmi, ami mást is megmosolyogtathat :)



Imádom a szempillaspirálokat. Ha csak egy sminkterméket használhatnék, ez lenne az. Szeretem a dögös rúzsokat és a gyönyörű tusvonalakat, de magukban számomra befejezetlenek, a szépen festett pillasor teszi fel az i-re a pontot. Emellett már önmagában nagyszerűen mutat és feldobja akár a sminkeletlen arcot is. Ugyanakkor, ha választani kellene egy sminkterméket, amire nem szeretek sokat költeni, újfent a szempillaspirál nyerne... nem adok ki nagy összeget valamire, amit pár hónap múlva a saját érdekemben ki kell dobnom. Nem mondom, életemben egyszer használtam egy iszonyú drága spirált és olyan is volt az eredmény vele (mint a lepkeszárnyak, a szemöldökömig íveltek fel a pilláim *.*), de szerencsére az olcsóbb, jellemzően a csóróbb fiatalabb célközönséget megszólító márkák is tudnak virítani.